Horvát népismereti tábor Pulában 2018

A népismereti tábort támogatta: Bethlen Gábor alapkezelő ZRT

Megnyert összeg: A horvát népismereti tábort, melyet Horvátországban, Pulába szerveztük 400.000.- Ft-tal támogatta Az EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

Pályázati azonosító: NEMZ-TAB-18-0030

A Tábor időpontja: 2018.06.04- 06.08.

Résztvevő száma: 17. fő.

2018. június 4.

Általános Iskola Retkovec, ahol fogadott minket az igazgató

Jako Šuker és Marica Motik tanárnő és az iskola dolgozói. A hetedik osztályos lányok bemutatták az iskolát. Majd megnéztük az intézményt és megebédeltünk. Utána az 5. osztályosok ott maradtak, a többiek indultak Zágráb központja felé.

Zágráb, katedrális( más néven: Mária Mennybemenetele Székesegyház), ahol Zrínyi Péter és Frankepán Ferenc hamvai nyugszanak, illetve itt nyugszik Alojzija Stepinac zágrábi püspök is

A zágrábi Kőkapu (Kamenita vrata) a középkori Gradec keleti kapuja, amely napjainkban szentély.

A legenda szerint az 1731-es tűzvészben a kapukápolna farészei teljesen elégtek, kivéve a Szűz Máriát és a Gyermeket ábrázoló, ismeretlen 17. századi művésztől származó festményt. A festmény sokak szerint varázserővel bír, ezért rendszeresen virágokkal díszítik a szentélyt és eljárnak ide imádkozni

A Jelačić bán tér vagy a Petőfi által elterjesztett téves magyaros írásmóddal Jellasics tér (horvátul Trg bana Jelačića) Zágráb főtere, melyet Josip Jelačić horvát bánról neveztek el.

A pulai amfiteátrumnál. A pulai amfiteátrum eliptikus alaprajzú. A hosszabbik szélessége 130, míg a rövidebb 100 méter. Legmagasabb falmagassága 33 méter. Méretét tekintve a Római Birodalom öt legnagyobb arénája közé tartozott, még a Római Colosseumnál is nagyobb.

Június 5.

Pulában a katedrálisnál.

Pulában a Herkules kapunál.

Zágráb, Szent Márk templom Zágráb egyik legrégebbi épülete s egyben szimbóluma, a horvát parlament épülete. Felső város

A pulai várnál, a fotókat készítette: Jankó Dominik .

Június 6.

A tenger 23 fokos, így nem hagytuk ki a fürdést Medulinnál a homokos parton.

Hajóval keltünk át Fazanából a Brijuni Nemzeti Parkba. A Brijuni Nemzeti Park az Isztriai félsziget legnagyobb szigetcsoportja. Különös élővilága miatt, védett területté nyilvánították.A Brijuni Nemzeti Park volt egykoron Titó magán rezidenciája. Mind emellett egy szafari park, illetve dinoszaurusz lábnyomok, egy római kikötő romjai is megnézhetők itt.

A szigetcsoportot 14 sziget alkotja. A Nagy Brijuni szigetet, a mellette elterülő szigeteket, a partszakaszt, és közvetlen környékét 1983-ban nyilvánították nemzeti parkká. Csak a két legnagyobb sziget a Veli Brijun és a Mali Brijun látogatható. A nemzeti parkban csak gyalog, biciklivel vagy kisvasúttal közlekedhetsz. Mi ez utóbbi választottuk, s az idegen vezetőnk elmondta, hogy csak a Veli Brijuni- szigeten lehet közlekedni a vasúttal, ott is csak egy helyen lehet fürdeni, és a szigetnek különleges növény és állatvilága van.Tito ideje alatt közel 100 államfő és több filmcsillag járt a Brijuni-szigeteken. Ez volt talán a Brijuni szigetek fénykora. Tito 1980-ban meghalt. A halálát követően, 1983-ban nemzeti parkká nyilvánították a szigetcsoportot. 1983-tól látogatható, 1947-83-ig nem látogathatta halandó.

A sziget északi végén található a szafari park. Titó meghívására közel 100 külföldi államfő és elnök érkezett a Brijuni szigetekre. A távoli országokból érkező vendégek a szokásos protokoll ajándékokon túl, a helyi jellegzetes állatokból is hoztak ajándékba.A szafari parkban ezek az állatok, illetve utódai vannak: struccok, antilopok, zebrák, pónik, elefántok és szamarak.

A kisvasútról leszállva gyalog is bejártuk a sziget néhány pontját. Így láttuk a csaknem 1700 éves olajfát, a fasort, és Titó múzeumát, ahol először a Tito az idelátogató "vendégektől", a náluk honos állatfájókból kapott ajándékba, s már nem élő kitömött állatokat nézhattükmeg. Legtöbbjük ki sem bírta még az utat sem, de kitömve, mind megtalálhatók ebben a múzeumban.

A múzeumban, az emeleten Titóról készült fotók láthatók, melyekből kiderül, Titó nagyon sokat tartózkodott itt, s majdnem minden politikust, hírességet itt fogadott.

Június 7.

Az OS Tone Peruska tanuló kihívtak minket egy barátságos mérkőzésre, melynek eredmény 6:3 lett.

Csütürtökön reggel részt vettünk a 7. osztályban horvát nyelvi órán, ahol Shakespeare: Rómeó és Júlia drámáját dolgozták fel, kicsit másképpen

Később részt vettünk földrajz órán is, mindent megtudtunk Európáról horvátul, országait, fővárosait, nagy folóit ismételték.

Június 8.

Kirándulásunk utolsó napján Rijekába, a Trsat-ra mentünk el. A trsati Szűzanya tiszteletére szentelt templom építését Frangepán IV. Miklós határozta el és építését V. Miklós pápa engedélyével fia Frangepán Márton kezdte meg. A templom, mely a legenda szerint a Szűzanya názáreti háza helyén épült ma az egyik legismertebb zarándokhely Horvátországban.

A templom előtt állították fel Antun Jukić szobrászművész „II. János Pál pápa a trsati zarándok”’ című alkotását, melyet a pápa 2003. július 8-án tett harmadik horvátországi látogatása emlékére emeltek mely során a pápa a trsati szentélyt is felkereste. A legenda szerint a szobor megsimogatása, szerencsét hoz.

A templom mellett a Szűzanyának emelt kápolna sok-sok ajándékot tartalmaz, hívők százai hozták el ide ajándékukat, mert kérésüket meghallgatta és teljesítette a Szűzanya.

Trsat vára a település északnyugati részén a Recsina kanyarulata feletti 138 méter magas dombon áll. A vár két fő részből áll, a bejáratnál levő elülső részből és az északi oldalon emelkedő hátsó részből. Mai formája az 1827-től megindult rekonstrukció során alakult ki, mely során a középkori várat a felismerhetetlenségig átépítették. A vár délnyugati sarkában áll a vár legrégibb részének tartott Frangepán-torony, mely a hagyomány szerint római őrtorony alapjain épült ezért római toronynak is nevezik. Nagyon szép kilátás van innen a Kvarner-öbölre.